Múzeumok, kultúra, turizmus, Somogy megye
Nyitólap Múzeumok Somogy megye Kapcsolat Oldaltérkép

Keresés



Múzeumok

Afrika Kiállítás
Árpád- házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely és Községi Könyvtár
Ásvány Múzeum
Ásványmúzeum
Bádogos Ipartörténeti kiállítás
Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum
Csillagvár Múzeum
Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény
Dráva Múzeum
Fekete István Emlékház
Fekete István Emlékszoba
Fekete István Múzeum
Feng Shui Galéria
Fischl-Ház
Fonyódi Múzeum
Jordán Galéria
József Attila Emlékmúzeum
Kájel Csipkeház
Kálmán Imre Emlékmúzeum
Kapoli Múzeum és Galéria
Kaposfüredi Galéria és Szoborpark
Kék Kápolna, Vörös Kápolna
Kripta-villa
Krokodil Zoo
Kunffy Lajos Emlékmúzeum
Latinovits Zoltán Emlékkiállítás
Lengyel-Magyar Barátság Háza
Mária Múzeum
Mini hadtörténeti múzeum
Nagyatádi Szoborpark és Látogató Központ
Nemzetközi Üveg Alkotótelep
Népművészeti Tájház
Néprajzi Gyűjtemény
Noszlopy Kúria
Őskohó Múzeum
Pincetárlat
Postamúzeum
Rádiós Hírközlési Múzeum
Reich Károly Emlékház
Rippl-Rónai Emlékmúzeum (Róma-villa)
Sárközy István Helytörténeti Múzeum
Siófok Galéria
Somogyi Sportmúzeum
Steiner Gyűjtemény
Szász Endre Múzeum
Szenna Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Szent Egyed Bencés Apátság Romjai
Tájház
Tájház
Talpasház
Téglagyűjtemény és Kossuth Kiállítás
Tengeri Akvárium
Tojásművészeti kiállítás
Tojáspatkoló Kiállító Műhely
Tűzoltó szertár és kiállítás
Városi Helytörténeti Múzeum
Városi Múzeum
Városi Múzeum
Vasúti Emlékmúzeum
Vaszary Emlékház
Vaszary Képtár
Zichy Mihály Emlékmúzeum
Örökség Kézműves Ház

Földrajz

Az ország egyik legdélibb fekvésű megyéje. Napsütéses órák száma évente 1900-2000, de Siófok és környékén 2000-2100. A fagymentes napok száma évente kb. 200, ez és a napsütéses órák magas száma a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos és előnyös. A januári középhőmérséklet -2 és -1 °C között, a júliusi középhőmérséklet 20 és 21 °C között alakul évente. A csapadék évi átlagos mennyisége 700 mm.

Éghajlata átmeneti jellegű. Délnyugaton óceáni jellegű hatás érvényesül, észak-keleten, keleten inkább kontinentális. A megye éghajlata kedvező, mezőgazdaság éghajlati kockázata az országos átlagnál kisebb.
A klíma idegenforgalmi szempontból is jó, főleg a Balaton keleti medencéjében, itt a relatív páratartalom 70-75% körül mozog.

Területe: 6036 km2 (ötödik legnagyobb megye az országban)
Lakosság: 345ezer fő, népsűrűség 56 fő/km2, ezzel hazánk legritkábban lakott megyéje (1998-as adatok)
A megyéhez 232 település tartozik, ebből 12 város, ebből 5 város a Balaton partján helyezkedik el. A megye székhelye Kaposvár.
Területe a Dunántúli-dombság középső része, mely északon tagoltabb felszínű (Külső-Somogy), délen lankásabb (Belső-Somogy). Jelentős folyóvizei a Dráva és a Kapos.

Korábban lápos, mocsaras terület volt, a Balaton déli partjától mélyen délre benyúló vizes területekkel. Maga a Balaton szó is ebből eredhet, a "bloto" szó több szláv nyelvben sarat jelent. Ezeket a területeket mára lecsapolták. Az összefüggő erdőségek miatt még ma is az ország harmadik legerdősebb megyéje.

Történelem

Már az időszámítás kezdete körül is lakott volt, kelta települések nyomait találták meg régészek. A honfoglalás idején kis szláv és germán települések voltak a területen, a 900-as évek végére pedig már udvarházak, földvárak virágoztak itt, melyek Koppány fennhatósága alá tartoztak. Több helység és földrajzi név mai napig őrzi a Koppány (vagy Kupa) nevet. A néphagyomány Koppány és István harcainak helyét a megye területére teszi, ám ezek valójában Veszprém és Várpalota környékén történtek. A somogyi emberek Koppány szerepét és személyét mind a mai napig pozitívabban ítélik meg, mint az ország más területein. Ezen harcok után Somogy sokáig úgynevezett gyerektizedet fizetett Pannonhalmának, azaz minden tizedik fiúgyermeket egyházi szolgálatra kellett küldeni.

Az összefüggő erdőségek és mocsaras területek nehéz közlekedési viszonyokat adtak, ezért a megye fejlődése kezdettől lassú volt. A török hódoltság ideje alatt pedig szinte teljesen elnéptelenedett. A törökök elvonulása után tömegesen telepedtek be magyarok, szlávok, svábok, és elindult az újraépítés.

Gazdaság

Somogy máig nem vált iparosodott megyévé, a mezőgazdaság és élelmiszeripar játssza a fő szerepet. Az egy főre jutó GDP alapján 15. megye az országban. Az ipar az országos átlagnál fejletlenebb, de a mezőgazdaság jelentősebb. A mezőgazdaságot hátráltató tényező, hogy a területek 30%-a erdő, és a megmunkálható talaj minősége sem mindenütt jó. A megye össztermelésének zömét Kaposvár adja.
A Balatonnak köszönhetően a megyében a szolgáltatói ágazat az országos átlagnál jelentősebb, mivel Budapest után a Balaton az ország legforgalmasabb része turisztikai szempontból. A megye így nagy hangsúlyt helyez az idegenforgalomra és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre is.



Nyitólap Múzeumok Somogy megye Kapcsolat Oldaltérkép
Google PageRank